Bergenből a Hardanger-fjord vidékére indulunk. Először a Steinsdalsfossen vízesés impozáns vízfüggönyén álmélkodunk. Át lehet menni a vízesés mögött a szemközti kilátóhelyhez. Kicsit esett az eső meg a vízesés is permetezte a vizet, nem is tudtuk igazán melyiktől vagyunk vizesek. Kis ajándékbolt található a bejáratnál, rendes kávé kapható!
Majd átszeljük a Hardanger-fjordot, a világ harmadik, Norvégia második legnagyobb fjordját, a leghosszabb norvég függőhídon, a kecses Hardanger-hídon keresztül. Később Eidfjord városka kikötőjénél tartunk ebédszünetet. Hatalmas hajó a kikötőben, hatalmas hegyek némi napsütéssel.
Innen indultunk a Hardenger-fennsíkra (Hardangervidda). Az 1100 m-es magasságban fekvő fennsík egy kietlen, vad vidék, kristálytiszta vizű tavakat, vízeséseket láthatunk. Megálltunk az ország talán leglátványosabb szakadék-vízesésénél, a 182 méteres Voringsfossennél is.
A vízesés és a hozzá tartozó Mabödal-kanyon több pontról is megtekinthető, érdemes elmenni a különböző kilátópontokig. Sok helyen nedves, csúszós köveken jutunk át a másik kilátópontig. Célszerű megfelelő cipőben menni.
A parkoló mellett egy elhagyott nagy szálloda állt, de azért még működik benne péksüteményes, ahol nagyon finom süteményt vehettünk. Ezután a Hardanger-fennsíkon robogunk tovább. Az út mentén magasodó karók a télen várható hó szintjét jelzik, ott jártunkkor már szeptember közepén kirakták őket.
Az eddigiektől eltérő kietlen, tavakkal, kövekkel tarkított, de mégis egy elvarázsolt vidék tárul elénk.
A képek önálló galériaként is megtekinthetők a jobb sarokban álló 
ikonra kattintva.