A Csodavár idén is visszavárt minket. Sőt nem is első alkalommal. Július közepén Szilvi, Zoli, Peti és Gábor már voltak a Csodavár barlangi túrán, csak sajna se fotó se beszámoló nem készült róla. Az elmúlt hétvégén viszont ismét teljesítettük a kihívásokkal teli, de lenyűgöző látvánnyal kárpótló Csodavár túrát és ezúttal már van fotó is, beszámoló is 
.
A Csodavár barlang 73 méter magas kapuja
Túra adatai:
Túra dátuma: 2010. augusztus 15.
Túra jellege: Középhegységi túra, külföldi túra
Túra útvonal típus: Körtúra, de több útvonalon is teljesíthető
Nehézségi szint: A Csodavár völgyébe le és fel, valamint a Csodavár barlangban közepesen nehéz, A Galbina-szirtig és az erdei szakaszok könnyű séta
Javasolt túraidőszak: Nyári hőségben leginkább, kellemes a Csodavár barlang párája és az erdő hűvös árnya
Javasolt felszerelés: Túrabakancs, de akár túracipő is elegendő, napvédő krém nem árt, rovar riasztó, ruházat az évszak időjárásának megfelelően és inni való bőven
Kiindulási hely: Glavoj-rét
Megtett táv: kb 10 km
Túra teljes időtartama: kb 6-8 óra – útvonaltól függően
Összes szintemelkedés: kb 700 méter – útvonaltól függően
Érintett csúcsok: Galbina-szirt kilátó 1271 méter
Látnivalók: Csodavár víznyelő barlang, Porcika-zsomboly, Galbina-szirt, Jégbarlang és ami még útba esik
Kapcsolódó fotóalbumok: Sanyi Csodavár fotói
Útvonal:
Úti célunk megközelíthető Nagyvárad – Belényes felől autóval. Belényes után kb 9 km megtételét követően Kisszedres (Sudrigiu) településnél balra kell letérni Vasaskőfalva (Pietroasa) felé kell elfordulni, majd Vasaskőfalva után a Boga-telep felé kell felhajtani a Glavoj-réthez. A túrát a Glavoi-rétről (Canton Glavoi) indítottuk, amely Bogateleptől (Satul de vacanta Boga) kb. 15 km-re található, 1000-1100 méter közötti szintmagasságban. A Glavoi-tól a kék pötty jelzés mentén déli irányba vettük utunkat, kb. 20 perc múlva el is értük a Csodavárhoz vezető leágazást. Ezzel kezdetét vette a Csodavárba történő leereszkedésünk.
Indulás a Glavoj rétről …
Egy darabig együtt halad a kék pötty és a sárga pötty jelzésű turistaút, majd kb. 5 perc után a kettő elágazik egymástól: leereszkedésünket a Csodavárba a kék pötty jelzésű turistaút mentén folytattuk – akár csak az előző évben. Nemsokára sziklás terepre értünk, és hamarosan feltűnt előttünk a Nagy Portálé, a víznyelő barlang hatalmas méretű tátongó nyílása. A látvány lenyűgöző (továbbra is!), különösen, ahogy egyre közelebb kerülünk a bejárathoz (III. dolina).
Leereszkedés a dolinákba …
… majd átkelés a dolinák között …
A leereszkedést helyenként a sziklafalhoz erősített acélsodronyok, vasláncok, illetve vaslétrák segítik. Hallani lehet már a barlangban hömpölygő víz moraját is, az élmény egyszerűen fantasztikus. Már csak néhány méterre voltunk a Nagy Portálétól, de nem mentünk be, hanem a talajba épített újabb vaslétrák segítségével átmentünk egy másik, tőlünk balra eső „várudvarba” (II. dolina). Ebben a várudvarban néhány perc után elértük a barlang másik nyílását, ahonnan hátborzongató erejű, vízpárával telített hideghullámok csaptak meg bennünket. Itt már előkészítettük a fejlámpáinkat (fázósabbak a pulóvereiket is), és kis erőgyűjtést követően elindultunk lefelé a barlang mélyére.
A Csodavár barlangjában …
Óvatosan kellett haladnunk a meredek, kavicsos terepen, de kb. 5 perc után már a barlang legmélyebb pontján voltunk. Megérkeztünk a barlangot átszelő patak partjához, és a patak mentén, szembe a folyásiránnyal megkezdtük az átkelést. A patak hamarosan uralni kezdte a barlangot, és helyenként a barlang teljes szélességében kiterjeszkedett. Szikláról sziklára ugrálva haladtunk előre, menet közben pedig megcsodálhattuk azokat a kisebb vízeséseket, amelyek mellett egyre feljebb és feljebb kapaszkodtunk. A látvány lenyűgöző, a víz morajától pedig csak közvetlen közelről hallottuk egymást. Elhaladtunk egy „ablak” mellett is, a beszűrődő fénynek köszönhetően pedig pár percre lekapcsolhattuk fejlámpáinkat. A barlang legvégén még egy szűk kis járaton is át kellett bújnunk, csak azért persze, hogy a legvége se legyen olyan nagyon könnyű (ez az előző évben még nem volt ott, legalábbis nem ott keltünk át!).
Felkapaszkodunk a dolinákból …
A Nagy Portálén kiértünk a barlangból, és megállapíthattuk, hogy részesei voltunk a Közép-Európa egyik legnagyszerűbb természeti jelensége által nyújtott élményeknek. Ezután még egyszer átmentünk a másik várudvarba, és onnan kezdtük meg a „kimászást” a Csodavárból – ellentétben a korábbi túrákkal, most kör-túráztunk!.
Útban a kilátókhoz …
Miután sikerült felkapaszkodnunk, jobbra fordultunk, amerre a kék pötty és a sárga pötty jelzésű turistaút egy darabig együtt halad. Kb. 5-10 perc után egy elágazáshoz értünk, jobbra tart a kék pötty jelzésű turistaút a Csodavár balkonjaihoz, balra pedig a sárga jelzésű turistaút a Porcika-zsombolyhoz (Avenul Bortig). Kis kitérőt tettünk jobbra a legközelebbi balkonhoz, majd visszafordultunk, és az elágazásnál a sárga pötty jelzésű turistaút mentén elindultunk a Porcika-zsomboly irányába. Kb. 20 perces kaptatót követően értük el a zsombolyt, itt jól esett megpihenni egy kicsit.
A Porcika-zsombolynál, útban a Galbina-szírthez …
És most jött a túra becsapós része. A térképen viszonylag közelinek tűnő Galbina-szirtet (Piatra Galbenei) a tábla egy órányi gyalogútra jelzi (a sárga „céltábla” jelzésű úton), pedig a térkép gyakorlatilag végig szintvonal mentén mutatja az utat. Kissé hullámos szakasz következett, leereszkedtünk egy kicsit, megint felkapaszkodtunk, megint le és megint fel, és már rá is jöttünk, miért írta egyórányi útra a tábla a kilátóhelyet. Ennek ellenére a csapat egy része kb. háromnegyed óra után elérte a sziklás kilátóhelyet. Hamarosan megérkeztek a többiek is, és újra együtt voltunk. Azt hiszem, nyugodtan írhatom, hogy a kilátás a csapat minden tagját kárpótolta a fáradtságokért.
Galbina-szírt kilátóhely …
A napi látnivalóknak azonban még ezzel sem lett vége. Néhányan még felkerestük a közelben található Eszkimó-jégbarlangot is (tábla szerint Fire Ice Cave – Tűz Jég barlang?). Bemenni a barlangba sajnos nem lehetett (jól bedeszkázták a bejáratát), azonban a jeges részek kívülről is nagyszerű élményt nyújtottak. Habár jég elég kevés volt, olyan volt a látvány, mintha beomlott volna a barlang és a leomlott föld betakarta a jég tömböket.
Jégbarlang és Glavoj-rét …
Ezután már nem maradt más, mint a sárga pötty jelzésen történő visszatérés a kiindulópontunkra, a Glavoi-ra.
A túrán részt vettek:
A túrán részt vett csapat: Krisztián, Lajos, Sanyi, Niki, Mariann, Zsolt, Zoli, Klaudia, Anti, Józsi, Anita, Attila
A beszámolót írta: Zoli – Belepiszkált: sspace
Fotók: Sanyi, sspace
