A terület fekvése:

A Csodavár (románul Cetăţile Ponorului) egy hatalmas karsztjelenség és barlangrendszer Erdélyben, a Bihar-hegységben, Pádis közelében. Az 1200 méter  magas Pádis-karsztfennsík legmélyebb pontján fekszik, mintegy 1000 méteres magasságban.

A Bihar-hegység (román nyelven: Munţii Bihorului) az Erdélyi-Szigethegység része. A Bihar-hegységben található például a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (román nyelven: Curcubăta Mare) 1849 méter magas csúcsa, valamint a Csodavár nevű képződmény.
Magát a Bihar-hegységet geológiailag két részre lehet osztani: az északi rész mészkőből, míg a déli rész kristályos palából áll.

Pádis-fennsík

A hegység déli felében terül el. Földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte. A magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik. Az 1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét:

    * karsztforrásokat

    * víznyelőket

    * töbröket (dolinákat)

    * barlangokat

A Pádis fennsíkon található a Csodavár (román nyelven: Cetăţile Ponorului) Erdély egyedülálló exo-karsztjelensége, Európa legnagyobb ilyen jellegű képződménye. Három hatalmas dolinából áll, melyeket a hihetetlen méretű Csodavár barlang köt össze. A Csodavár vagy ahogyan néhol hívják, víznyelő barlang három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal/barlanggal elválasztott 100-300 méter átmérőjű és 100-200 méter mélységű dolinából alkotják a Csodavárt. A Csodavár vezeti le a Pádis – fennsík csapadékvizét a felszín alatti barlangi folyón keresztül. A barlang főbejárata 78 méter magas és 30 méter széles. Csodavár keletkezése:

A lefolyástalan karsztfennsík alatt összegyűlt patakok vize idővel olyan hatalmas, száz méternél is mélyebb, függőleges falú járatokat vájt magának, hogy azok nem bírván a felette nehezedő kőfelszín hatalmas nyomását, a földtani mozgások során részlegesen vagy teljesen beomlottak.

1887-ben véletlenül bukkant rá Tóbiás Miklós erdőmérnök erdőrendezési földmérő munka közben. A következő évben K. Nagy Sándor ismertette meg vele a nagyközönséget Biharország című művében.

Forrás: Wikipédia és egyéb internetes oldalak